Kőbányai közúti zajterhelés ellen Kőbányai elkerülő út

Mit tehetünk annak megoldására, hogy a közutak okozta forgalom ne menjen az ott élők idegeire és apránként az egészségére?

Számos példát látunk, más városokban hogyan oldják meg ezt a problémát:

  • Lassítsuk a forgalmat, különösen a zebrák előtt.
  • Építsünk okos zebrákat.
  • Javasoljuk a forgalmasabb részeken élőknek, hogy használjanak füldugót vagy
  • tegyük le az autót,
  • biztassunk erre másokat is!
  • Használjunk többször biciklit, talán mások is követik a példánkat!
  • Tereljük el a forgalmat, legyenek városrészeket elkerülő utak és legyen KŐBÁNYÁN IS ELKERÜLŐ ÚT:
  • Tereljük kevésbé lakott részek felé a forgalmat.
  • Csökkentsük a sebességet a minimálisra a lakott részeken.
  • Kerüljenek megfelelő minőségben kivitelezésre az átvezető utak.

Ábra a Kőbányai elkerülő út lehetséges alternatív útvonalairól.

Ez utóbbival szeretnénk az alábbiakban foglalkozni, miért is kell ez?

  • Elhangzott már, hogy a forgalom a kőbányai pincerendszernek sem kedvez.
  • Nem annyira hangzik el gyakran, de az embereknek sem kedvez.
  • Az átvezető utaknak sem jó, aminek felújítására állítólag egyébként sincs sok pénz.

Mi okoz zajt?

  • A járművek felépítményének rázkódása,
  • a járművek futóműve,
  • a járművek gumiabroncsa,
  • a járművek motorzaja.

Mennyi lehet a zajterhelés otthon?

  • A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete (a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) szerint a zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendő helyiségeiben, ezen belül lakószobák lakásokban, szociális otthonokban, üdülőkben a megengedett legmagasabb zajterhelés nappal 6-22 óráig: 40dB, éjjel 22-6 óra: 30dB.
  • A lakás funkcióját maradéktalanul csak akkor teljesítheti, ha ott az alvás, pihenés, kikapcsolódás, elmélyült szellemi tevékenység feltételei is biztosítottak, vagyis a lakásba nem jutnak be zajok sem az épület más helyiségeiből, sem az épületen kívülről. Ez feltétele a lakosság egészségmegőrzésének és az egészségi állapot javításának.
  • Minden esetben szükséges az összes elkerülhető zajnak a lakásokból való kitiltása, illetve megelőzése.
  • Városrendezési tervvel is védett körzeteket (pl. útszakaszt, orvosi, szociális vagy gyerekintézmény környezetét, üdülő- vagy lakókörzeteket stb.) kijelölni, ahol a szokásosnál szigorúbb zajvédelmi követelmények teljesítését lehet és kell megkövetelni.

A hallásvesztés élettani hátrányai:

  • A hallássérült személyek, akik nem hallják jól a hangokat, társadalmilag elszigeteltek lesznek, gyakran kiesnek a kommunikációból, nem vesznek részt a társalgásban, ami a kognitív ingerlés hiányát okozhatja, úgymond „ellustul” az agy.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük